Filmpédia: Gregg Araki

0
305

Gregg Araki (1959. december 17., Los Angeles, Kalifornia, USA) japán származású amerikai filmrendező, az egyik legismertebb független filmes. Filmjeit gyakran a New Queer Cinema mozgalomhoz sorolják.

Araki Los Angeles-ben született amerikai japán szülőktől. A kaliforniai Santa Barbarában nőtt fel. Egyetemi tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen és a Dél-kaliforniai Egyetemen végezte.

Araki korábban “egy meleg ázsiai amerikaiként” jellemezte önmagát. Kijelentésével ellentétben viszont 1997-ben összejött Kathleen Robertson színésznővel, aki a Nowhere című filmjében szerepelt. Kapcsolatuk 1999-ig tartott. Araki főként azóta keltezi a férfiak iránti vonzódását, és most biszexuálisnak nevezi magát. Szexuális irányultságát nyíltan vállalja, de visszautasítja hogy „meleg filmrendezőnek” állítsák be.

„Úgy látszik van ez a kategorizációs szükséglet, hogy mindent egy dobozba tegyünk bele. Én egyszerűen csak olyan filmeket csinálok, amelyek megfognak.”  – nyilatkozta.

Első filmjét 1987-ben 5000 dollárból rendezte. Második filmje, a The Long Weekend, melyet maga írt, rendezett és fényképezett már komoly sikereket ért el a fesztivállátogató kritikusok körében. Az 1992-es The Living End-et már a Sundance Filmfesztivál nagydíjára jelölték.

Következő három filmjét a Tinédzser Apokalipszis Trilógia néven szokták emlegetni. A Totally Fucked Up hat meleg fiatal szétcsúszott életét mutatja be; az Elátkozott generáció c. fekete komédia egy erőszakkal és erotikával átszőtt road movie; az Út a pokolba egy amerikai középiskola elidegenedett diákjaink droggal, szexszel és űrlényekkel átszőtt életét viszi filmvászonra.

A korábbi filmjeitől eltérő hangvételű Csók, macsók!-at az 1999-es Sundance Filmfesztiválon mutatták be, a pozitív hangvételű film azonban nem aratott osztatlan sikert a rajongók körében.

Hosszabb hallgatás után 2004-ben tért vissza Titokzatos bőr c. filmjével, amelyben újra a korábbi témák jelennek meg, a történet középpontjában két tizenéves áll, az egyik prostituáltként dolgozik, a másik meg van róla győződve, hogy űrlények rabolták el; a film során az életüket összekötő múlt sötét titkaira derül fény.

1987-ben a locarnói filmfesztiválon Bronz Leopárd díjat nyert, 1989-ben pedig a Los Angeles Film Critics a legjobb független filmnek járó díjjal tüntette ki. A Provincetown Nemzetközi Filmfesztiválon “Filmmaker on the Edge” díjat kapott 2006-ban, a “Kaboom” című filmje pedig elnyerte a cannes-i filmfesztiválon első ízben odaítélt melegdíjat, a szerencsétlen elnevezésű Queer Palm (Buzi Pálma) 2010-et.

Araki munkáinak egyik következetes eleme a “shoegazing” zenei műfaj jelenléte, mint filmzene, amely először a Totally Fucked Up filmjében figyelhető meg, de a Sehere és a Mysterious Skin-ben is erősen jelen van. (A shoegazing (“cipőbámulás”) a brit alternatív zene, az indie-rock egy fajtája a ’80-as évek végétől. Azért kapta ezt a nevet, mert a zenészek általában mozdulatlanul, maguk elé, vagy a cipőjükre meredve játszották a hosszú lélegzetű neopszichedelikus számaikat, hangos gitárszólókat.)
The Living End és a Nowhere filmek címei is ennek a hatásnak köszönhetően születtek meg. Előbbi a The Jesus and Mary Chain együttes daláról, utóbbi pedig egy Ride albumról kapta a nevét.
Gregg Araki a New Queer Cinema mozgalomból vált ki, hogy olyan úttörő filmeket készítsen, amelyek az optimizmus és pesszimizmus egyedi keveredésével értelmezik a XXI. század világát. Munkásságát a legmeghatározóbb filmművészeti irányzatok innovatív újragondolása jellemzi. Filmjeiben a felnőtté válás témájától kezdve egészen a sci-fi műfajra jellemző eszközökig mindenféle megtalálható. A serdülőkori változásokat, a szexualitás és szerelem alternatív formáit, a földönkívülieket, valamint a HIV/AIDS X generációra gyakorolt hatását filmjeiben Araki olyan egyedi módon jeleníti meg, mint senki más. Celeb mánia, világvége, szexuális ébredések, neonácik, és parlagon heverő tizenévesek egyaránt megjelennek alkotásaiban. A nézőket egy viharos és izgalmas utazásra repíti.  Merész filmes eszközeivel létrehozta az ezredforduló Amerikájának sajátos ábrázolási módját.

Filmjei