Ugrás a tartalomra
x

Ahhoz, hogy valaki coming outoljon, el kell fogadnia önmagát

A szexuális irányultság a kamaszkor végére, de legkésőbb a fiatal felnőttkorra eldől, senki sem lesz idősebb korában egyik napról a másikra meleg, leszbikus, queer identitású vagy éppen transznemű. Azok, akik nem-heteroszexuálisak egy olyan társadalomban, ahol jellemzően a heteronormatív rendszer az elvárt, nehéz folyamaton mennek keresztül, ezek a fejlődési szakaszok mindenkinél jelen vannak, attól függően, kit, milyen fokú verbális vagy fizikai bántalmazás vesz körül. Az önelfogadás útja egyben a coming outig is elvezet, minden kétkedés, belső vívódás teljesen normális, az is, ha félünk elmondani a családnak, mi a helyzet.

Az LMBTQA (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer identitású, aszexuális) mozaikszó sem fedi le teljesen, mennyiféle szexuális irányultság létezhet valójában, de abban mindenképpen segítség, hogy közelebb kerülhetünk az igazsághoz, mintha pusztán a hetero- és homoszexuális kifejezéseket használná a világ. A szexuális irányultság nem lehet fekete vagy fehér, azaz hetero vagy homo, rengeteg árnyalata van, éppen ezért bátran kijelenthető, hogy olykor egyszerűbb címkék nélkül gondolni erre.

A másoknak való megfelelés miatt a saját vágyak háttérbe szorulhatnak

A heteronormatív társadalmunk nem úgy van berendezkedve, hogy a saját szexualitásunkról való kommunikáció könnyű legyen, egyébként sem az sokaknak, pláne azok számára, akik már gyerekkorukban érezték, hogy mások, mint a többiek. Így kezdődik ugyanis, a másság érzésével, ez az első lépés, úgy nevezi a szakirodalom, hogy szenzitizációs szakasz, amikor még nem tudatosul a szexuális irányultság, csak az átlagtól való eltérés. Ez a pubertás kor előtt, tehát általános iskola alsó tagozatában már elkezdődhet. A következő szakasz a serdülőkorban zajlik, amikor a felismerés bekövetkezik körülbelül 12–14 éves korban, ezzel együtt kialakul az identitáskrízis, ami belső zűrzavart, szégyenérzetet, titkolózást, hazudozást is jelent egyúttal. Ezt a szakaszt az HBO-n látható sorozat, az Eufória szépen bemutatja, a főszereplő, Rue Bennett (Zendaya alakítja) karakterével.

Ez a szakasz évekig eltarthat, és az akár 16-18 éves korban bekövetkező identitáskrízis azt is jelenti, hogy az illető rengetegszer megkérdezi saját magától, hogy a saját neméhez vonzódik-e és meleg/leszbikus/bármi más irányultságú, vagy heteroszexuális és beleillik a társadalom által diktált normába. A krízist leginkább ez okozza, emiatt a magány és a kirekesztettség érzése él bennük, hiszen nem érdekli a többi heteroszexuális osztálytárs érdeklődési köre, vagy ha igen, és például sportoló, erőteljesen igyekszik megfelelni nekik, és a saját érzéseit, vágyait elfojtani, nehogy kiderüljön, mi a helyzet.

Ez a tagadás állapota, amit szintén megismerhetünk egy igen remek magyar filmből, a Viharsarokból, ahol a főszereplő, Szabolcs focista és szembetalálkozik az igazi önmagával. A tagadási fázist követi a felvállalás, az identitás elfogadása, ami sokaknál az úgynevezett „titkosilona” állapot, ez egy szleng azokra, akik másságukat mások előtt nem vállalják fel, csak titokban élik meg.

Rengetegen ragadnak bele ebbe a szakaszba, és vannak, akik akár családapaként, vagy akár nagymama korig is elhúzzák, de ez akár a tagadás fázisára is igaz.

Ez a hétköznapokban azt jelenti, hogy az illető elfogadja, hogy vonzódik a saját neméhez, tisztában van vele, hogy ő más, de igyekszik fenntartani a látszatot, úgy él, mintha heteroszexuális lenne. Elviseli másságát, de nem vállalja fel. Tehát a coming out nem történik meg, és sokan akár egy egész életet leélnek így, rettegve attól, mit szólna a környezetük ahhoz, ha kiderülne. Erről az állapotról is láthatunk filmet, ilyen a Brokeback Mountain vagy Makk Károly Egymásra nézve című rendkívüli filmje. A teljes önelfogadás még nem következik be, és általában többen is diszkréten csatlakoznak az LMBTQA-emberek közé a maguk módján.

Nem lehetetlen megtalálni a társat és teljes életet élni

Ahhoz, hogy az utolsó fejlődési fázis is megtörténjen, elengedhetetlen a coming out. Ez az elköteleződés fázisa, amikor az illető elfogadja ki is ő, és minden érzelmi részét is vállalja, életformájává válik a szexuális irányultsága és vállalja a nyilvánosság előtt is. Ebben a fázisban az első komoly szerelmi kapcsolatokra is sor kerül, viszonzott, viszonzatlan szerelmek, egyéjszakák is megtörténnek, amíg végül az együttélésig, az igazi társ megtalálásáig, a közös jövő tervezéséig is eljuthat a nem-heteroszexuális ember. Ilyenre példát a Milk vagy A gyerekek jól vannak című filmben is látni. A leírt fejlődés nem más, mint a szexuális irányultság elfogadásának fejlődési folyamata, ami R. R. Troiden nevéhez fűződik, aki már 1988-ban megírta ezt, a tudományos kutatásait alapul véve.

A teljesség eléréséhez, ahhoz, hogy a szexuális irányultság végül életformává alakuljon, az önelfogadás a legfontosabb lépcsőfok. Azok, akik nem vagy nehezen tudják elfogadni, kik is ők valójában, a teljes és produktív életút hiányát is megtapasztalják.

Sajnos a családi környezet, a rokoni kapcsolatok, az iskolatársak, a faluban, kisvárosban az ismerősök, a munkahelyi környezet nem jelentenek könnyebbséget a másság felvállalásában. Sok-sok fiatal vagy akár idősebb férfi és nő is megreked abban a fázisban, amikor titokban meri megélni azt, aki ő valójában, hazugságok közt él több tizenéveket is akár. A diszkrimináció miatt a verbális és fizikai bántalmazás sokak életében jelen van, ami még inkább nehezítheti az önelfogadást. A fenyegetések mindennapi problémává válnak, emiatt a drogok használata, gyógyszerek használata, az öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági kísérletek is megjelennek sajnos. Megoldásként az otthontól való menekülés, a saját egészséget károsító magatartás (mint magas rizikófaktorú szexuális kalandok) és akár a prostituálódás is megtörténhet. Általános probléma a környezet támogatottság hiányával együtt az anyagiak kérdése is, ez is fontos szerepet játszik abban, hogy az életút máshogyan alakul, mint abban az esetben, ahol legalább a családban van valaki, aki elfogadja az illető egyént. Erre is van példa a filmművészetben, az Otthonom, Idaho River Phoenix és Keanu Reeves főszereplésével ezt az utat is bemutatja.

Az önelfogadást és ezzel együtt a coming outot hátráltatja a diszkriminatív viselkedés, hiszen mentálisan és fizikailag is megterhelő az áldozatra nézve. Azt, hogy ki hogyan kezeli az őt ért diszkriminációt vagy akár a saját szexuális irányultságának fázisainak változását természetesen attól is függ, milyen a családja, hogyan alakult a kötődése gyerekkorában, milyen a személyisége, van-e eszköztára arra, hogy kezelje az őt érő viktimizálódást. Az önelfogadáshoz a támogató környezet sokat adhat, de azt is tudni kell, hogy azok a szülők, akik szembesülnek azzal, hogy a gyerekük nem heteroszexuális, egyfajta gyászt élhetnek meg a bejelentés után.

 

www.24.hu