Ugrás a tartalomra
x

Több oka lehet, ha évek múltán nem találjuk vonzónak társunkat

Az évek alatt sok párnál eltűnik a vonzalom, ennek többféle oka is lehet, és sok esetben nemcsak egyetlen egy okra vezethető vissza a romantikus viszony elvesztése. Ha rokonként tekintünk egymásra, ha a problémákat a szőnyeg alá söpörjük és nem tudjuk megoldani, ha elveszítettük önmagunkat a kapcsolatban, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy alig-alig van szex vagy éppenséggel van, de nem igazán minőségi az érzés, amit ad.

A hosszú távú párkapcsolatokban az egyik legnagyobb kihívás, hogy miként tartsuk meg a vonzalmat, mit tegyünk azért, hogy megmaradjon közöttünk az erotikus szikra. Amikor megismerkedünk valakivel, akibe beleszerettünk hetekkel később, magától értetődőnek vesszük, hogy a vonzódás kettőnk közt pontosan olyan lesz évek múltán is. Nagyon nagy tévhit, ha abban hiszünk, hogy évről évre könnyedén fenn tudjuk tartani a vonzalmat, mindenfajta erőlködés nélkül. Sokan abban a helyzetben találják magukat évekkel később, hogy a vonzalom eltűnt, szex alig-alig van a kapcsolatban, mert számos olyan esemény, probléma, betegség történik velünk, amik miatt a vonzalom alább hagyhat, de az is megtörténhet, hogy szimplán csak ráununk egymásra.

Unalom, mint a vonzalom legfőbb gyilkosa

A párkapcsolat elején a szenvedélyé a főszerep, majd ahogy a kötelék erősödik és egyre biztosabbá válik, hogy hosszú távú kapcsolattá alakul, a biztonság és a stabilitás egyre erősödnek. Ezzel párhuzamosan viszont lankad a szenvedély, minél kevesebb marad belőle, annál inkább a biztonságé lesz a főszerep. Ez törvényszerűen működik így, a hormonjainknak is nagy szerepük van ebben, a biztonság és stabilitás pedig szükségesek a párkapcsolatban. A vonzalom amiatt múlhat el teljesen, hogy ebben az egyébként szuper érzelmi és fizikai biztonságban kiszámíthatóvá válunk, a tetteink, a cselekedeteink, a mondataink, a válaszaink mind kiszámíthatóak lesznek a partner számára. 

Túlságosan családivá válik a kötelék

Akár szülővé válunk az évek alatt, akár nem, idővel a családias érzés lesz úrrá a párkapcsolaton. Sok esetben rá is toljuk tudattalanul a partnerre az eredeti családból hozott szülői szerepeket. A kommunikációnk is ezekhez a szerepekhez rendeződik, feladatokat teljesítünk egymásnak, mosunk, főzünk, takarítunk, nevelünk, kutyát-macskát gondozunk, és ez meglátszik a hétköznapokban is. Munka után már nem arról beszélgetünk egymással, hogy mit tartunk egymásban vonzónak, elfelejtjük felidézni a megismerkedésünk pillanatait, elfelejtünk kedvesnek lenni egymással és elfelejtünk randizni. Ahogy hazaérünk a melóból még a csókot is elfelejtjük, öleléssel, szájra puszival köszönünk egymásnak. A közös otthonba hazaérve felvesszük az otthoni ruhát, vacsorát készítünk, foglalkozunk a kutyával, macskával, takarítunk, mosunk, mosogatunk, majd bezuhanunk az ágyba. Másnap felébredve folytatjuk ugyanezt, észre sem véve, hogy családtagokként élünk, és teljesen eltűnt a romantikus kapcsolódás.
Belefeledkezünk a szerepeinkbe és sajnos eszerint is kommunikálunk egymással: főnök-beosztott, szülő-gyerek kommunikációval állunk egymáshoz a mindennapokban. Az évek alatt azonban emiatt elmúlik a vonzalom, a partner szemében megváltozik a kép rólunk.

Megoldatlan konfliktusok vannak

Nemcsak a megváltozott szerepekkel és kommunikációval kapcsolatban, de egyéb területeken is rengeteg konfliktusunk lehet az évek alatt. A barátok közül nem biztos, hogy mindenkit el tudunk fogadni, a családtagok valóban sokszor nehezítik a párok életét, de az anyagi gondok, az egzisztenciális válság, a szexszel kapcsolatos problémák (hogy kevés, vagy hogy minőségében nem elég jó), a napi praktikus együttműködésben megélt konfliktusok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vonzalom eltűnjön. A neheztelések, a viták nem mindig vezetnek okos kompromisszumhoz vagy konszenzushoz, ott maradhatnak és távolságtartást eredményezhetnek a két fél között.

Ha haragszunk egymásra, azzal a vonzalmat is gyilkoljuk. Mindketten.

Saját magunkra nem úgy figyelünk, mint anno. Van, hogy a konfliktusok, a családtaggá válás és az unalom mellett egészen más okozza a vonzalom elvesztését. Ilyen az, ha szó szerint elveszítjük önmagunkat a kapcsolatban és megszűnik az az énünk, akit megismert a partnerünk évekkel korábban. Az, hogy változunk, természetes folyamat, de ha egészen másmilyenekké váltunk – mind külsőben, mind belsőben –, az a vonzalomra is hatással van. A test külső és belső változásaira a betegségek is hatással vannak. Hízunk, fogyunk, nemcsak a nők, a férfiak is, és mindez szintén hatással van a vonzódásra, hiszen megváltoztathatja a partnerünkben kialakult képet rólunk. Nem az a legfontosabb, hogy mindenki címlapra képesen nézzen ki kívülről, hanem az, hogy egészséges táplálkozással, rendszeres mozgással, stresszkezelési technikák alkalmazásával, megfelelő mennyiségű alvással, a betegségeink karbantartásával és a szellemi fejlődésünkre is figyelve egyensúlyban tartsuk magunkat.

Ha a vonzalom alábbhagy a kapcsolatban és ezt észleljük, akkor az nem a végét jelzi, hanem a kezdete annak, hogy megmutassa magát a párkapcsolatban az a bizonyos szikra. Ebben pártanácsadó, párkapcsolati tanácsadó is segíthet, de ha magunkra ismertünk, és látjuk a probléma okát, akkor párkapcsolati mediátorral is beszélhetünk a konfliktusainkról. Sok-sok párnál nemcsak a cikkben felsoroltak egyike akadályozza a megfelelő vonzódást egymás iránt, hanem több tétel is, ilyen esetben mindenképpen érdemes megkeresni egy szakembert.

www.24.hu