Ugrás a tartalomra
x

STD – MINDEN, AMIT A TELJESKÖRŰ SZŰRÉSHEZ TUDNI KELL

A szexuális úton terjedő fertőzések közel 70%-a teljesen tünetmentes, vagy a beteg fel sem figyel a tünetekre.
A szakmai irányelvek egyetértenek abban, hogy akinek több új szexuális partnere van, vagy rizikósabbnak ítéli meg a szexuális életét, annak háromhavonta, más esetben évente javasolt egy komplett nemibeteg-szűrést elvégeztetnie. Hogy mi az értelme ennek?

Elsődlegesen az, hogy a szexuális úton terjedő fertőzések kb. 70%-a teljesen tünetmentes, vagy fel sem figyelünk a tünetekre, tehát ezeket csak célzott szűrővizsgálatokkal lehet felderíteni. Emellett pedig azért nem árt ezekkel a fertőzésekkel foglalkozni, mert van közöttük olyan, ami hosszútávon visszafordíthatatlan meddőséget okoz férfiaknál és nőknél egyaránt (Chlamydia), van olyan, ami daganatot okozhat a méhnyakban vagy akár a végbélben is (HPV),és van olyan is, ami kezelés nélkül, későn felismerve potenciálisan halálos (HIV).

Mire érdemes figyelni STD-szűrés előtt?

Ahhoz, hogy az STD-szűrés teljeskörű legyen, nem árt őszintén válaszolni az orvos kérdéseire, mert vannak olyan fertőzések, amelyeket egyáltalán nem szűrnek rutinból, csak akkor, ha komoly esély van a szexuális vagy egyéb szokások alapján a fertőzés megkapására. Ilyen például a hepatitis C vagy a lymphogranuloma venereum (LGV). De a többi, intimnek tűnő kérdés is arra szolgál, hogy az orvos minél pontosabban felmérje a szexuális szokásokat és így a rizikót is – a gonorrhoea például lehet torokban és végbélben is, tehát az anális- vagy orális szexet firtató kérdéseknek igenis van jelentősége, mert nem mindegy, honnan vesszük a mintát.

Fontos tudni, hogy ha bakteriális fertőzéseket szeretnénk szűretni (pl. gonorrhoea, Chlamydia, Mycoplasma), akkor a vizsgálatot megelőző két hétben nem szedhetünk semmilyen antibiotikumot, mert ez befolyásolhatja a kórokozó kimutatását. Férfiaknak fontos, hogy a mintavétel előtt legalább egy órával nem szabad vizelni, mert a vizeletsugár „kimossa” a kórokozók nagy részét a húgycsőből.

Nem minden fertőzés mutatható ki a vérből! Sőt, igazából ezek a fertőzések vannak kisebbségben. Vérből szűrjük a HIV-et, a szifiliszt, a B- és C-típusú hepatitist. Vérből kimutathatóak a herpeszvírus elleni ellenanyagok is, de ez nem alkalmas szűrővizsgálatra. Minden mást a fertőzés feltételezett helyéről próbálunk meg kimutatni, legyen az húgycső, torok, végbél, méhnyak, vagy bármi egyéb. Fontos, hogy a HPV nem okoz fertőzést a húgycsőben, maximum annak a nyílásánál, így HPV szűréshez nem a húgycsőből veszünk mintát!

Nem szabad elfelejteni az ablakperiódust sem, vagyis azt az időszakot, amikor már megfertőződött valaki, de ezt még nem lehet kimutatni. Ez a HIV esetében 3 hét, szifilisznél szűrővizsgálattól függően 4-6 hét, HPV esetében 1 hónap, hepatitis esetében 2-4 hónap is lehet.

Sajnos, ha valaki Magyarországon valóban teljeskörű STD-szűrést szeretne, annak ki kell nyitnia a pénztárcáját, még egy állami ellátóhelyen is. A HIV, a szifilisz és a gonorrhoea szűrése általában ingyenes, de a HPV, Chlamydia, hepatitis szűréséért sajnos fizetni kell, ennek mértéke rendelőnként eltérő. Érdemes olyan szűrőhelyet felkeresni, ahol a baktériumokat (pl. Chlamydiát) úgynevezett PCR módszerrel mutatják ki – ez egy laboratóriumi technika, ami a kórokozó DNS-ét képes megtalálni és megmutatni. Ez a módszer kb. százszor érzékenyebb a tenyésztés, vagy egyéb kimutatási módszereknél, vagy mondhatnám úgy is, hogy százszor kevesebb kórokozó esetén is pozitívvá válik. A gonorrhoea esetén azonban a tenyésztés a javasolt, az ijesztő mértékű antibiotikum-rezisztencia miatt, hiszen tenyésztés közben ezt is tudják vizsgálni.

Azt talán már sokan tudják, hogy a szexuális úton terjedő fertőzések döntő többsége a nemi szervek területén okoz panaszokat (bár például a hepatitis B vírus májgyulladást okoz). Van azonban néhány betegség, amikor a kezelőorvosnak is a kreativitására és nem utolsósorban a tudására van szükség, hiszen a tünetek köszönőviszonyban sincsenek a „szokásos”, intim régióban észlelhető jelekkel, és a páciens sem gondol arra, hogy a panaszai hátterében esetleg egy szexuális úton terjedő betegség áll.
Vegyük sorra a leggyakoribb ilyen, "álcázott" fertőzéseket.

Bőrkiütés

Leggyakrabban a szifilisz második stádiumában, körülbelül 9-10 héttel a fertőződés után alakulnak ki testszerte, jellemzően a tenyereken és a talpakon is, egyébként panaszt nem okozó kiütések. A páciens gyakran nem emlékszik arra, hogy a bőrtünetek megjelenése előtt a nemi szervén volt egy seb, ami a szifilisz első stádiumában alakul ki, vagy nem vette azt észre. Így a panaszok valóban mint derült égből a villámcsapás alakulnak ki, és általában nem reagálnak a megszokott, helyileg alkalmazott bőrgyógyászati kezelésekre. Hasonló előfordulhat friss HIV fertőzés esetén is, ez azonban nem mindig jár bőrtünetekkel, inkább influenzára hasonlító panaszok az általánosak, mint a láz, az izomfájdalom és a levertség. Egy egyszerű, vérmintából elvégzett szifilisz- és HIV szűrés könnyen tisztázhatja a helyzetet, fontos azonban, hogy HIV fertőzés esetén a bőrtünetek idején a szűrővizsgálat még lehet negatív, ugyanis azok kb. két héttel a megfertőződés után alakulnak ki, míg a legmodernebb tesztek is egy minimum három hetes fertőzést mutatnak ki.

Kötőhártyagyulladás

Két, szexuális úton terjedő baktérium, a gonorrhoeát okozó Neisseria, és a Chlamydia képes kötőhártya-gyulladást okozni, amennyiben fertőzött nemi váladékkal a szembe kerülnek, akár aktus közben, akár a saját kezünk által. Fontos, hogy az így létrejött kötőhártya-gyulladásnak nem feltétele az intim régióban is kialakult fertőzés, tehát például lehet valakinek Chlamydia okozta szemészeti panasza húgycső- vagy nőgyógyászati gyulladás nélkül is! Ahogy a bőr esetén, itt is elmondható, hogy más esetben jól bevált szemcseppek nem gyógyítják meg a fertőzést, maximum a tüneteket mérséklik. Mindkét kórokozó kimutatható a kötőhártya-váladékból vett mintában, a kezelést pedig bízzuk nemibeteg-gyógyászra.

Ízületi fájdalom

Szintén a Chlamydia az a baktérium, amely képes izületi gyulladást okozni, miután a nemi szerveket megfertőzte. Ennek angol neve SARA (sexually acquired reactive arthritis), azaz szexuálisan szerzett reaktív izületi gyulladás. Ennek mechanizmusa nem teljesen tisztázott, az immunrendszer kóros, gyulladást okozó reakcióját tételezik fel a háttérben, amit az intim részek fertőzése indít be – ez utóbbi azonban pont Chlamydia esetén, gyakran az esetek 50%-ában, tünetmentes. Tehát előfordulhat, hogy csak a típusosan a térdben, a bokában vagy a láb ízületeiben kialakuló gyulladás és fájdalom az, ami gyanút ébreszthet a fertőzésre. Mivel ilyen panaszokkal először rheumatológushoz fordul az ember, fontos, hogy ők különösen fiatal páciensek hasonló tünetei esetén gondoljanak a SARA lehetőségére, és nemibeteg-gyógyásszal karöltve menedzseljék a betegeket, hiszen a fertőzés korrekt ellátásán kívül az ízületi gyulladást is mérsékelni kell.

www.igenyesferfi.hu